A delfinek

A delfinek az evol�ci� csod�i. Eml�s �llatok. Test�k �ppoly �ramvonalas, mint a halak�, �s azok �sz�ihoz hasonl� farkukkal hajtj�k magukat el�re a v�zben. Mozg�konys�guk �s �sz�sebess�g�k fel�lm�lja legnagyobb ellens�geiket, a c�p�k�t. Testh�m�rs�klet�k �lland� (melegv�r�ek), t�d�vel l�legeznek, �s a n�st�nyek eml�j�kb�l szoptatj�k kicsinyeiket. Legk�zelebbi rokonaik a hatalmas termet� cetek, k�zt�k minden id�k legnagyobb termet� �llata, a k�kb�lna �s az �ri�s �mbr�s cet. Ez a k�t faj a legnagyobb k�pvisel�je a cetek k�t f� csoportj�nak: a szil�s ceteknek �s a fogas ceteknek.

A delfinek a szil�s cetek k�z� tartoznak. Az eml�s�k t�bb csoportj�ban is tal�lunk kiv�l� �sz�kat, de ezek az �llatok oly nagy m�rt�kben alkalmazkodtak, hogy a sz�razf�ld�n szinte magatehetetlenek. Mind a k�t fajn�l h�ts� v�gtagot nem lehet l�tni, el�ls� v�gtagjuk pedig a testet stabiliz�l� �s korm�nyz�, sz�rnyszer� �sz�v� m�dosult. A farok sz�les, merev farok�sz�v� tereb�lyesedett. A delfinek b�re selymesen sima, s mivel teljesen sz�rtelen, k�nnyen siklik a v�zben. A delfin a v�zb�l kiemelkedve leveg�t is vehet: a feje tetej�n lev�

orrny�l�son�t kif�jja a leveg�t, majd gyorsan �jra megt�lti a t�dej�t, miel�tt a v�z al� mer�lne.

A hangok vil�ga

A delfinek �ltal�ban a tengerek fels�, naps�t�tte r�teg�ben vad�sznak, f�leg tiszta viz� r�szeken, ez�rt a l�t�suknak is haszn�t veszik. Kifejezetten j�l f�kusz�lja a t�rgyakat. T�rl�t�suk kiv�l�. A delfinek �rz�kel�s�ben a f�l� a f�szerep. Az �llat f�le a szemek m�g�tt tal�lhat�. A delfin “sztere�ban” fogja fel a hangingereket. Ez lehet�v� teszi a hangforr�s ir�ny�nak meghat�roz�s�t. Folyamatosan r�vid (ultra-) hangjeleket bocs�t ki, amelyek visszaver�dnek a k�rnyezet szil�rd objektumair�l. Az �llat a jel kibocs�t�sa �s a visszhang vissza�rkez�se k�z�tt eltelt id�b�l meg tudja �llap�tani az objektum t�vols�g�t, �s kiv�l� t�rhall�sa j�volt�b�l az ir�ny�t is.

A DELFINEK CSAL�DJA

A delfinek t�bb mint 60 fajba sorolhat�k.

Jellemz� saj�toss�guk, hogy fej�k profilja lekerek�tett, �llkapcsuk kiss� el�reugr� (cs�szer�), a mozg�st kedvelik, k�nnyen tanulnak �s idom�that�ak. A palackorr� delfinek testes�tik meg azt a ”klasszikus” delfinform�t, amelyet m�r az �kori g�r�g�k �s r�maiak is sz�mon tartottak.

A val�di delfinek alcsal�dj�ba a k�vetkez� delfinfajt�k tartoznak:

K�z�ns�ges

Palackorr�

Foltos

Feh�rcs�r�

Szalagos

Feh�rs�vos

Felem�s

Feh�rhas�

A palackorr� delfin

A delfin�riumok leg�nnepeltebb �s legismertebb ”szerepl�je”. Nev�t onnan nyerte, hegy sz�ja – t�vesen orra – borospalackra hasonl�t. A kifejlett �llat testhossza 3,1–3,5 m, s�lya 130–200 kg. El�reugr� �llkapcsa, sz�ja l�nyegesen r�videbb, mint a k�z�ns�ges delfin�, hossza mind�ssze 5–7 cm.

Megtal�lhat�:

az Atlanti-�ce�n nyugati partvid�k�n,

legink�bb a m�rs�kelt �vi tengerekben,

a hideg, sarki vizeket nem kedveli,

mesters�ges k�r�lm�nyeket hamar megszokik.

Ezen tanulm�nyt k�sz�tette lektor�l�s c�lj�b�l